Városi Sportkör Sellye történelme


A Sportkör 1924-ben alakult. Labdarúgóké volt az első szakosztály1924-ben. 1963–ban alakult meg az úszó és 1989-ben a kézilabda szakosztály. Az utánpótlás nevelést 2 éve új alapokra helyezték és már most látható a fejlődés a gyerekeknél. Felnőtt szinten két szakosztály megjárta az országos másodosztályú bajnokságokat.  Eredményei nagy részét a harmad és negyed osztályban érte el. A sportkör célja a múltban is és ma is az utánpótlás, a gyerekek nevelése volt és lesz. A sportkör kialakulásáról sajnos nagyon kevés információnk van, ennek oka azt lehet, amit már említettem semmilyen dokumentáció nem maradt fent vagy nem volt a régi időkről, sőt egészen mostanáig sem lett kidolgozva erre megfelelő rendszer. 1950-től Bari István volt a sportkörelnök egészen 1976-ig. Ezután Csokona József, Ortner Mihály, Dibusz Ferenc, Krausz Vencel, Nagyréti József, Szalóky Dániel, Könyves Tibor, Szabó Gábor, Pál Csaba, Tapazdi Sánd, majd 2009-től Pandúr Krisztián volt, Somogyi Zoltán pedig a jelenlegi sportkörelnök. A sportkör szakosztályaihoz tartozó létesítmények: a futballpálya, sportcsarnok és a Sellye Városi Termálfürdő. A jelenlegi focipálya 1963-ban került kialakításra, melynek történetéről a létesítmények című fejezetben részletesebben írok. 1988-ban került megépítésre a sportcsarnok, melyet a kézilabda, teremfoci mellett számos más egyéb foglalkozásoknak is helyt ad, többek között kosárlabdázás, karate, táncgálák. A következő létesítmény pedig az 1961-ben nyitott Sellye Városi Termálfürdő, ami ugyan nem a sportkör létesítménye, de az úszószakosztály miatt kapcsolódik a sportkörhöz. Ezen építményekről is a létesítmények fejezetében írok.
 

Városi Sportkör Sellye szakosztályai


Az egyesületben sportáganként szakosztályok működnek. A szakosztályok munkáját a szakosztályvezetők irányítják. A szakosztályvezetők az elnökség üléseinek keretében számolnak be munkájukról. A három szakosztály a labdarúgás, kézilabda és úszás. A szakosztályok feladata az adott sportághoz tartozó tagok foglalkozásainak megszervezése, versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése, tevékenységük fejlesztése, versenyek és bajnokságok lebonyolítása. Sportegyesületi célok megvalósításának elősegítése. Közreműködés a szakosztályok eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A szakosztályvezetőknek rendszeresen részt kell venniük az egyesület feladatainak meghatározásában és végrehajtásában. Bekapcsolódnak az egyesület munkájába, pályázatok lebonyolításába. (Városi Sportkör Sellye- Alapszabály, 2014)
 

3.5.1. Kézilabda szakosztály


„Neked talán csak egy sportág, talán csak egy terem két kapuval, talán csak egy ragadós labda, amit ide oda kell dobálni ...de ez a mi életünk !"
http://kezilabda-idezet-mania.hupont.hu/

Mi sem bizonyítja jobban a kézilabda hatalmas népszerűségét hazánkban, hogy már egészen kis kortól megismertetik a gyerekeket a kézilabdával, így már óvodás kortól kezdődően vannak korcsoportok. „A hazai és nemzetközi kézilabdázók utánpótlásának korcsoportos felbontása az alábbiak szerint alakul: 1. Óvodai korcsoport 5-6 évesek, 2. Gyermek I. korcsoport 7-8 évesek, 3. Gyermek II. korcsoport 9-10 évesek, 4. Gyermek III. korcsoport 11-12 évesek, 5. Gyermek IV. korcsoport 13-14 évesek, 6. Gyermek V. korcsoport 15-16 évesek, 7. Ifjúsági VI. korcsoport 17-18 évesek, 8. Junior VII. korcsoport 19-21 évesek, majd a felnőttek.” (Horváth-Juhász-Mocsai-Németh, 2004, 17. o.)
 
3.5.1.1. Szakosztály működése

Településünkön, Sellyén szintén nagy hagyománya van a kézilabdázásnak. Az 1900-as évek derekától, egészen pontosan 1951-től működött kézilabda csapat Sellyén, ahol még nagyszüleink, szüleink játszottak. A településen a női és férfi kézilabda csapatok létrehozása megalakítása Vicze Lajos általános iskolai testnevelés és történelem tanár nevéhez fűződik. Eleinte csak a tornaórákon a lányok játszottak kézilabdát 1947-től 1951-ig. Ezt követően 1951-ben a végzett diákokból létrehozta Vicze Lajos az első női kézilabda csapatot Sellyén és már 1952-től részt vettek a megye kézilabda életében. Később Ortner Mihály, majd 1954-től Pápay Jenő vette át a csapat vezetését, aki szintén csak egy évig irányította a csapatot, majd 1955-től Komlódi József irányította a női és az akkor már megalakult férfi kézilabda csapatot is. A sellyei kézilabda 1979-ig rendszeresen jelen volt a megyei kézilabdázásban, azonban jelentősebb eredményeket nem értek el. Legkiemelkedőbb eredményük 1977-be a női csapat a megyei I. osztályban elért 3. majd pedig 4. helyezése volt.

Az akkoriban működő csapat az 1980-as években feloszlott, tagjai családot alapítottak, a környékről elköltöztek, utánpótlás hiányában és egyéb nehézségek miatt a csapat nem tudott fennmaradni.

1989-ben a településen a kézilabda megújulására került sor, amikor is a romániai származású Szabó Károly testnevelő tanár Sellyére költözött. Róla mindenképpen érdemes elmondani, hogy 1974-ben tagja volt a főiskolai bajnokságot nyert román válogatottnak. Személyében egy olyan edző került Sellyére és a kézilabda élére, aki nagyon tehetséges, nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkezett és kimagasló eredményei születtek az utánpótlás nevelés terén. Szabó Károlyt kézilabda múltja és a kézilabda iránti elhivatottsága sarkallta arra, hogy a gyerekekkel is megszerettesse ezt a sportágat. Az általános iskolában hosszú éveken keresztül az 1989-es évektől kezdődően fiú és lány csapatok is működtek és az Országos Diákolimpiákon szép sikereket értek el.

1996-ban a II. korcsoportos fiú csapatunk országos 2. helyezést ért el. 1997-ben négy csapattal, II. és III. korcsoportos fiú és lány csapataink is a Diákolimpia Országos döntőjébe jutottak, ahol a II. korcsoportos lányok 3. helyezést értek el. Ezen az országos döntőn lány csapatunk kapusa Orsós Judit lett a döntő legjobb kapusa, Patak Péter pedig a legjobb góllövő. Ezen kívül általános iskolás csapataink számos hazai és nemzetközi kupagyőzelmet mondhatnak magukénak, valamint a megyebajnokságban is többször szerepeltek az első három helyezett között. Továbbá általános iskolás csapataink négy alkalommal is részt vettek az olaszországi Terranoban megrendezésre kerülő „Nem hivatalos” Kézilabda Világbajnokságon, melyet 1998-ban leány csapatunk meg is nyert. (Barta F. 2001) Az általános iskolában a kézilabda lassan háttérbe került, mert a fiatalok egyre kevesebbet foglakoztak a sporttal, egyre kevesebben voltak, nem volt érdeklődés a kézilabda iránt, így az lassan meg is szűnt.

2000-től viszont ismét megalakult a felnőtt női kézilabda csapat Sellyén, azonban ekkor még nem a Sellyei Sportkör részekén működött. 2010-től pedig a Sportkörön belül megalakult a kézilabda szakosztály egy női csapattal. Csapatunk tagjait azok a játékosok alkották, akiket már az általános iskolában a kézilabda szeretetére neveltek. Csapatunk az évek során rendszerint csak a megyebajnokságban tudott indulni. Két alkalommal sikerült a megyebajnokságot ezüstéremmel zárni, egyébként rendszerint a középmezőnyben végeztünk. A lakosság köreiben is nagy népszerűségnek örvendett a kézilabda, így rendszerint nagyobb létszámú közönség előtt játszottuk a mérkőzéseket. Évente több alkalommal kerültek különböző kupák megrendezésre, hazai és sokszor nemzetközi csapatok részvételével.  A kupákon vegyes eredményeket értünk el, sok esetben kupagyőztesek voltunk, utolsó helyen viszont soha nem végeztünk.
 

3.5.2. Úszószakosztály


„A víz és annak használata elkíséri az egész emberiséget a bölcsőtől a sírig. Legjobb barátja annak, aki bánni tud vele, de mindenkor félelmetes ellensége marad annak, aki nem tanult meg úszni.”
(Ovidius)
 
3.5.2.1. Szakosztály működése

Sellyén 1961-ben nyitották meg a strandot, egy év múlva már igazolt sportolókkal megalakult az úszószakosztály, kb. 12-15 fővel. Az első generáció az 1949-50-es születésű gyerekekből állt fel.  Ettől kezdve folyamatosan működött a szakosztály, változó létszámmal, korosztályos cserélődéssel. Az alapító edző az akkori úszómester, Papp János volt, akinek emlékére úszóversenyt rendeznek minden évben, egészen a mai napig. Papp János irányításával 25 éven át, több évfolyamon keresztül zajlott az úszóélet. A versenyek, ahova meghívásos alapon eljutottak a sportolók, a megyei városok fürdőiben, strandjain zajlottak: Pécs-Balokány, Harkány, Siklós, Szigetvár, Szentlőrinc, Beremend.  Egészen az edző 1985-ben bekövetkezett haláláig töretlen lendülettel, szép sikerekkel élt, működött a szakosztály.

1986-ban új úszómester került a strand élére Péterfai Józsefné személyében, aki a gyerekek hathatós kérésére átvette a korábbi úszóedző feladatait és továbbvitte a csoport munkáját. Péterfai Józsefné a korábbi tréner lánya, aki korábban úszója is volt az alapítónak. Megyei, területi szinten kiváló eredményekkel büszkélkedhető csapatot kapott örökségül, akikkel tovább dolgozhatott, közben kinevelte saját csapatát is. Nagy segítség volt a tapasztalt úszók részvétele a közösségi munkákban. A 25-öt megtoldva még tíz éven át együtt tudta tartani a szakosztályt, egyre nehezebb körülmények között, anyagi támogatások nélkül, kizárólag a szülők segítségére hagyatkozva. Ekkor már része volt a csapat a Dél-baranyai Úszóegylet Siklóson székelő csoportjának, ahová tagdíjat is fizettek. Ennek keretében már külföldre is eljutottak a gyerekek, ahol szintén szép eredményeket értek el. Ebben az időszakban rendszeresen részt vettek az összes elérhető versenyen: Harkány, Siklós, Beremend, Újpetre, Bonyhád, Verőce, Szekszárd helyszíneken. A nyári időszakban minden vasárnap volt valahol egy verseny, azaz, mindig tudtak menni úszni és hozták a sikereket, jó eredményeket. A gazdasági nehézségek miatt lassan elmaradtak a lehetőségek, a gyerekek is mind kevesebben akartak versenyezni, így tíz év után 1996-ban megszűnt a szakosztály, ezzel együtt a közösségi úszóélet is.

2008-ban Dr. Vlaskovics József a MÚSZ Vidékbizottság Dél-dunántúli területi szakfelügyelőjének javaslatára ismét megalakult az úszószakosztály, 21 fővel, Péterfai Józsefné edző vezetésével. Július 30-án belépett a Városi Sportegyesületbe, ennek keretén belül működik a mai napig. A csapat ismét az élvonalba tudott kerülni a hasonló adottságokkal rendelkező úszók között. Jelenleg 24 tagja van a szakosztálynak. A versenyzési lehetőségek kibővültek, nemzetközi kapcsolatokat sikerült kiépíteni: Ada, Verőce, Vinkovci, Đakovo, NovéZámky (Érsekújvár), Stúrovo (Párkány). Emellett a sportolók eljutnak Harkányba, Mohácsra, Komlóra, Szekszárdra, Csurgóra, Szigetvárra is versenyekre. Hazai versenyek megrendezésére is sor kerül nyaranta 2-3 alkalommal. Itt tudják bemutatni a kezdő úszókat, lehetőséget adnak a helyi ifjúságnak betekinteni a sport életébe, a szülőknek is megmutatva a munkával töltött idők eredményét.
A munka két lépcsőben zajlik: nyáron a sellyei strand úszómedencéjét használhatják a gyerekek, napi két edzéssel, télen Szigetvárra járnak a Gyógyfürdő Tanuszodájába, heti egy-egy órára. Három csoport, három időpontban edz, összességében 20-21 fő. A jelenlegi csoport 6 és 14 év közötti gyerekekből tevődik össze. Az elmúlt időkben kiváló eredményeket értek el mind egyéni, mind csapatmunkában. Minden versenyről hoztak érmeket, helyezéseket, sok esetben sikerült megjavítani saját időeredményeiket. A munkájuk azért is figyelemre méltó, mert egyre kevesebb a nyitott uszodás verseny, ennél fogva fel kell venniük a kesztyűt a fedett uszodásokkal szemben, akiknek edzésidejük többszöröse a sellyei csapatnak. Nem kis büszkeség arra gondolni, hogy ilyen körülmények ellenére is ott tudnak lenni a dobogón, sokszor jobb eredményeket produkálva a sportiskolásoknál.   
 

3.5.3. Labdarúgó szakosztály


„ Engem a futball megtanított győzni, és megtanított veszíteni is, és megtanított arra is, hogy az öröm úgyis felülkerekedik a bánaton és hogy a gól maga a boldogság, a megkönnyebbülés és a gyógyír minden addigi kihagyott helyzetre….”
http://futballklub.wordpress.com/2012/01/18/sok-sok-idezet-x/

1924-ben alakult meg Sellyén először a sportkör, és abban az évben a foci szakosztály is létrejött. Akkoriban a labdarúgás még gyerekcipőben járt hazánkban, így még nem voltak osztályok. Településünk csapata csak a környékbeli falvak csapataival játszott mérkőzéseket. Akkor még rendes focipályája sem volt a településnek, a jelenlegi sportteleptől teljesen más helyen volt egy pálya, ami talán egy legelőből lett pályává alakítva. A focipálya körül készült egy salakos futópálya. Ezen kívül hosszú évekig semmi egyéb nem volt a pálya körül, sem öltöző, sem lelátó, még csak kerítés sem. Akkoriban a sportkört a jól menő kocsmárosok, boltosok, és gróf Draskovich Iván támogatta. Az 1950-es években a településen létrejött még egy sportkör, így akkor már két külön működő sportköre volt Sellyének, a Spartacus és a Sellyei SE. Az egyik sportkörben az ÁFÉSZ dolgozók sportolhattak a másikban pedig a település egyéb polgárai. A sportág népszerűségének növekedésével az 1945-ös évek környékén a pályát bekerítették–először csak drótkerítés volt, majd pedig betonkerítést készítettek- így már nem tudta bárki látogatni a mérkőzéseket csak, aki belépő jegyet vásárolt. Ekkor már 2 soros deszkapadok is voltak lelátó gyanánt. A sportolók részére öltöző továbbra sem volt, a fürdéshez is csak lavórokat használhattak. 1945 után csináltak a focipálya mellé egy salakos kézilabdapályát. Ezt követően 1963-ban kezdték el kiépíteni a jelenlegi sporttelepet. A sporttelep fejlődéséről a létesítmények című alfejezetben írok részletesebben.

1966-ban tették kötelezővé az „úttörőt”. Akkor Vicze Lajos volt az edző. 1965-66-os években a felnőtt csapat mellett már megalakult a serdülő csapat is. Innentől kezdve már szervezett utánpótlás képzés zajlott. Ettől kezdve folyamatosan volt Sellyének serdülő és ifi csapata is. Felnőtt csapatunk 1972-ben megnyerte a járás bajnokságot megyei II. osztályban, így feljutottak a megyei I. osztályba, ahol csapatunk a következő évben a középmezőnyben végzett. Ekkor márt tartalék csapatunk is volt 1973-tól egészen 1980-ig. 1973-47-es bajnokságban ismét 2. helyen végeztek a megyei I. osztályban. 1976-77-es bajnokságot az első osztályban megnyertük és feljutottunk az NB III-ba.

1980 nyarán osztályozó mérkőzést játszottunk az NB II-be jutásért Siófokkal, Sellyén 3000 néző volt. Nagy meglepetésre feljutottunk, itthon 3:0, idegenben 0:1-es eredménnyel. Az NBII első mérkőzésén is közel 1800 néző volt. Egy év után csapatunk kiesett az NB II-ből, ezt követően 3 évig az NB III-ban játszottunk, majd onnan is visszaestünk a megyei I. osztályba. Az ezt követő években is hasonló eredményekkel többnyire a megyei I. osztályban játszottunk, de volt még hogy feljutottunk az NB III-ba. A régmúltból a fentieken túl, kiemelkedő egyéb eredményt nem értek el csapataink. (Nyári, 2001)

Jelenleg a labdarúgó szakosztálynak közel 180 igazolt játékosa van. A szakosztály életében aktív szerepet tölt még be Szabó Béla gyúró, Szabó László pályakarbantartó és a Sellye I kapusa, Orlovics Gyula Tao-s pályázatokért felelős.
Az elmúlt évek, évtizedek során az alábbi edzők segítették munkájukkal csapatainkat: Meggyes Lajos, Bán László, Koller Nándor, Amigya Pál, Szabó Béla, Pál Csaba, Knézics Endre, Labrincz Attila, Pfeiffer Ferenc, Szalóky Dániel, Bán László, Cserneczky István, Wunderlick István, Rácz László.

Mindenképpen említést érdemel az a tény, hogy a fent említett edzők fáradságos munkája eredményeként több olyan játékost neveltek ki Sellyén, akik magasabb szinten, az élvonalban is játszottak vagy játszanak ma is.  Nagy Olivér a PMFC-ben majd jelenleg pedig a Szombathelyben játszik, Dibusz Dénes szintén a PMFC-ben kezdte profi pályafutását, jelenleg a Fradiban játszik és a Magyar labdarúgó válogatott tagja is, Kovácsevics Róbert a Kaposvári Rákócziban, Szalóky Dániel a PVSK-ban, Knézics Barna a PMFC-ben, Golyák György a PMFC-ben, Orlovics Gyula és Hirt Norbert a PMFC utánpótlásában játszott.

Jelentősebb felújításokat végeztek az elmúlt években is, 2011-ben a TAO pályázat segítségével új modern lelátó készült. 2013-ban szintén a TAO-s pályázat útján a pálya hátsó része is bekerítésre került illetőleg egy műfüves pálya került megépítésre a korábbi betonozott pálya területére. Az öltöző egy része is felújításra került, nyílászárók lettek cserélve és gázfűtéses rendszer lett kialakítva. Jelenleg a sporttelep területén 3 focipálya, 1 műfüves pálya, 1 jegyszedő bódé egy szerszámtároló és egy öltöző található. Az öltözőben most már lehetőség nyílik a csapatok, játékvezetők, edzők külön helyiségben történő elhelyezésére. Az öltöző épületében 4 öltöző található a játékosok részére, 1 bírói öltöző, 1 edzői öltöző, 3 zuhanyzó, 2 szertár, 1 szárító 2 mellékhelyiség és 1 klubhelyiség található.

A mérkőzések lebonyolítására használt első számú pálya körül kiépített lelátón 300 fő ülő és 200 fő álló hely található.